Karácsony van? Egy fenét… hideg van és köd, a legsötétebb nap, “hó és halál”.
Hogy érzed magad? Jó, ha sikerül az ajándékvásárlásba és a “Jingle Bells” dallamaiba kapaszkodni, öröm, ha túlélsz – de meghalni jobb!
Mihez ragaszkodsz?
Idén mihez? És miért nem engeded el? Az emberek nagy része megfigyelésem szerint tévesen értelmezett szeretetből nem engedi a változást meg. Mások miatt. Azért, ahogy másokat érintene, ha belevágna, elköszönne, maradna, lépne.
Lenyűgöző arrogancia azt képzelni, hogy az igazság káros lehet.
Hamis, kettős, a világgal és magukkal őszintétlen életet tömegek élnek, és a szenvedés nyilvánvalóan karácsony körül a legerősebb. Mert karácsony a szeretet ünnepe. Tehát az igazság ünnepe. És én értem, hogy meg tudod magadnak magyarázni, hogy így a jó, ahogy van – de közben tudom, hogy TUDOD, hogy hazudsz.
Csináltam én is. Ezért tudom.
“Könnyebb a tevének átmenni a tű fokán, mint a hazug embernek boldogságra jutni.”
Nem így hangzott el, de így is megáll – most így időszerű. Ragaszkodás a gond. A hazug ember a valóság egy olyan verziójához ragaszkodik, ami már elmúlt – más szavakkal: a múltba zárja magát, mert… fél az újtól.
LÉPJ TOVÁBB!
A “feladat” ennyi, vállald az igazságot és a lépés automatikusan történik. Az egó nemesítése a feladat, amit “egójógának” is mondanak. Páréves megközelítés ez, aminek alapja, hogy a módszer kidolgozója az élet válságaiban a mesék és mítoszok korszakos beavatópróbáira ismert a saját élményei, majd a hozzá forduló ezrek történetei alapján, amit egy rendszerbe foglalt, a rajz magyar változata alább:
Szerintem az önfejlesztés legjobb megközelítése ez, mert a legegyszerűbb, mert gyakorlatias. Őszinteség kell “csak” hozzá. Őszinteség és bátorság, amiből saját új élmény, tehát új megértés, tehát “belehalás” és továbblépés lesz – míg ha ezt nem mered, akkor szenvedsz. Az egójóga a “tettek által csiszolódás” útja.
Hideg van és köd és hó és halál.
Van?
Legyen!!
Kívánom Neked, hogy a vekengésen végre túljutva legalább egy hülye meggyőződésed halála is eljöjjön idén! Kívánom magamnak is. A továbblépés kulcsa egyszerűen csak a hülyeség – régen igaz, de már nem az helyzetek, szokások, kapcsolatok – felszámolása.
Gyújts egy gyertyát – nézz bele!
… és LÁSD MEG, hogy MAGAD MIATT SZENVEDSZ, sőt ezen felül a szeretteidnek sem jót, hanem hiányos kapcsolatot, rossz mintát, SOK SZENVEDÉST OKOZOL a kétszínű színészkedéssel!
Az igazság jobb.
Csakis az igazság jutalma a béke.
MONDD az igazat KI! Hogy béke legyen végre…
Már nem szereted. Talán sosem szeretted. Őt vagy a munkád. Igenis felállsz, MA, mert fel kell állj – vagy pontosan ellenkezőleg, a csábítást szünteted meg, és színt vallasz, és újrakezded!
Renben van.
Hősiesen helytálltál eddig, magad – a gyerekek – miatt, de most már nagyon fáradt vagy… Rendben van minden, bármi is történt. Lépj MOST tovább! Szabad. Béke csakis úgy lehet, hogy a régi, ami már nem igaz: meghal – de ne légy szomorú, mert minden halál születés is egyben.
A jelen a jövő bölcsője, a múlt pedig nyugodjék békében!
Karácsony igazi titka ez.
Válaszd magad, és LÉPJ a fény felé, ha már nem bírod a sötétet!
Szeretettel,
Joós István
egy néhai hazudozó
Kapcsolódó élmény:
